(II./11.) Hagytam, hogy a ritmus vezessen...

Hosszas töprengés után végül arra jutottunk, hogy egy közeli szórakozóhelyre megyünk, ahol Rachel és a barátnői már törzsvendégnek számítanak, és szerintük teljesen megéri odamenni, mert ott mindig jó a hangulat, olcsó a pia, ráadásként a DJ is jó zenéket játszik. Mivel a hely nem volt messze, így gyalog indultunk el a sötét, lámpákkal megvilágított utcán. Rachel és a három lány elöl viháncolt, néha hátrafordulva hozzánk. Mi, Niallel leghátul kullogtunk, és próbáltunk lelkesedni több kevesebb sikerrel. Megbámultak minket az utcán, ugyanis a csapat rákezdett az éneklésre. Éppen az I Gotta Feeling-et üvöltötték eszméletlen hangerővel, így aki eddig még nem tudta, hogy bulizni készülünk, az is rájött. Mindenki felpörgött, pedig még egy csepp alkohol sem volt bennük.
-Megérkeztünk!-fékezett le Rachel egy nagy, vörösre festett épület előtt, amiket fekete üvegű ablakok tarkítottak. A kétszárnyú ajtó előtt két ember állt, akik a beugrót szedték, és ellenőrizték az érkezők állapotát, igazolványait, és csak utána engedtek be bárkit is. A sor nem volt túl hosszú, viszonylag hamar odaértünk. Előttünk két fiatal lány állt, akik tetőtől-talpig csillogós ruhákban és magassarkúkban, igényesen belőtt frizurával, és igen erős sminkkel az arcukon parádéztak. Első ránézésre azt mondaná az ember, hogy már elmúltak 18 évesek az öltözékük alapján. Egyiküknek olyan rövid volt a szoknyája, hogy úgy látszott, mintha csak egy hosszított pólót viselne. Türelmetlenül álltak az őr előtt, várva a bejutásra, ám azok nem kegyelmeztek nekik.
-Sajnálom, nem vagyok elég idősek a belépésre. Gyertek vissza négy év múlva, ezt az igazolványt meg adjátok vissza az eredeti tulajdonosának.-rázta meg a fejét a pasas, majd egy határozott intéssel utat mutatott a lányoknak. Azok lebiggyesztett ajkakkal, sértődötten fordultak meg, majd felszegett állal vonultak el onnan. Az őr a fejét csóválva nézett utánuk.
-Hihetetlen, hogy manapság ezek a kislányok miket képzelnek magukról.-szörnyülködött el.-Elnézést, érvényes személyik?-ébredt fel az ámulatból. Mindannyian átnyújtottuk neki a pénzzel együtt, majd egy határozott bólintással jelezte, hogy nem talált kifogásolnivalót.
-Rendben van fiatalok, jó szórakozást.-mosolyodott el, felragasztotta a kezünkre a piros karszalagot, majd kitárta előttünk az ajtót. Egy kisebb előtérben találtuk magunkat, ahova kiszűrődött a zene zsivaja. Rachelék rutinosan mozogtak, behajoltak a ruhatár ablakán, és egyenként adogatták be súlyos táskáikat.
-Na, induljunk.-dobta át a válla fölött szőke haját Rachel, majd határozott léptekkel a terembe vezető ajtó felé sétált, és két kézzel lökte ki maga előtt, mi pedig követtük őket.
A terembe érve a vonagló tömeg látványa terült a szemünk elé, a hatalmas hangfalakból üvöltött a zene, az emberek ritmusra táncoltak, a plafonon lévő diszkógömb ezüstös fénye világította meg őket, a sarkokban lógó különböző színű reflektorok pedig ütemre váltakoztak. A levegő fullasztó volt, keveredett benne az alkohol, és a füstgép szaga. Homályosan láttam, a mellkasom szúródott, bizonytalan léptekkel vonultam Niall mellett, aki végig erősen szorította a kezem. Levágtuk magunkat az első üres, félkör alakú boxba, ami a klub legtávolabbi részében helyezkedett el, így ott már nem volt akkora a hangzavar. Harry, Liam, Rickie, Louis és Eleanor ültek le középre, melléjük Rachelék, végül legszélre pedig mi. A rikító bőrülésen már alig volt hely, így inkább úgy döntöttem, hogy inkább állok, amikor is Niall megrántotta a kezem, és az ölébe estem.
- Tényleg komolyan gondoltad, hogy állni fogsz?-kérdezte vigyorogva, miközben átkulcsolta a kezét a derekam körül, és egy gyors puszit adott a nyakamra. Tekintetem a táncoló tömegre emeltem, akik üvegekkel a kezükben ugráltak, a DJ a pult mögött állt fején félretolt fülhallgatóval, és nagy átéléssel keverte a talpalávalót.
-Na, ki mit kér?-kérdezte az egyik lány, aki később bemutatkozott, így megtudtuk, hogy Gracenek hívják.
-Mi nem iszunk, még vezetünk.-jelentette ki Liam magára és Louisra utalva. Louis eltátott szájjal, nagyokat pislogva meredt Liamre.
-Én akkor is iszok!-szállt harcba.
-Akkor nem vezetsz.-válaszolt Liam.
-De.
-Akkor nem iszol semmit.-vágta rá Liam.
-Jó.-dőlt vissza sértődötten Louis, kezeit összefonva a mellkasán.-De alkoholmentes valamit, azt igen!-tette még hozzá, mire Liam egyetértően bólintott. Hát, ezt gyorsan megbeszélték.
-Én sört kérek.-jelezte Niall feltartott kézzel.
-Én is...-szólt fel Louis.-Természetesen alkoholmenteset.-tette hozzá gyorsan, amikor Liam szúrósan nézett rá.
-Koktél. Mondjuk, mojito.-ötletelt Eleanor.
-Én is azt kérek!-kiáltotta Rickie.
-Vodka!-üvöltötte Harry teli torokból, mire a mellette ülő Rachel megijedt a hirtelen hangtól.-Megyek segítek elhozni őket.-állt fel Harry, majd kitolta még Rachelt, és a másik két lányt is.-Lizzie? Te mit kérsz?-fordult vissza hirtelen.
-Valami koktél jöhet nekem is.-bólintottam, majd a távolodó alakok után néztem. Megakadt a szemem a DJ pult melletti, a terem közepén levő kis színpadon, ami előtt a falon két nagy képernyő állt, folyamatosan színes nyilak jelentek meg rajta, és egy animált emberke táncolt rajta. A képernyők előtt két ember állt, és táncolt, körülöttük az tömeg pedig őrjöngött, és szurkolt. Érdeklődve néztem őket, ahogy a nyilak irányába teszik a lábukat a színpadon felvillanó fényekre, miközben egy ütemes szám megy. Mindenki énekel, táncol, és nevet. A két lány felszabadultan dobálta magát, látszólag mindketten jól érezték magukat. A műsor végén mindenki tapsviharral díjazta őket, majd egyenként leemelték a lányokat a színpad tetejéről, akik kipirult arccal, vigyorogva estek le onnan.
-Megjött a piaa!-kiáltotta Harry, majd sorra lepakolta elénk az italokat.
-Tessék, Lizzie. Pina Colada, remélem szereted.-nyújtotta a kezembe a poharat Rachel, egy kedves mosoly kíséretében.
-Köszönöm. Majd meglátjuk, ha megkóstoltam.-válaszoltam mosolyogva, majd belekortyoltam a kapott italomba. Éreztem, ahogy az alkohol végigperzseli a nyelőcsövem, majd sejtről-sejtre szabadít fel, és lazít el. Ízlett, így tovább iszogattam. Körülöttem folyt a röhögés, és az ivászat. Niall a korsó sörét itta, Harry a vodkás poharat húzogatta, Liam mosolyogva nézte őket, Louis elégedetlen arccal ízlelgette az alkoholmentes sört, Rickieék pedig elegánsan szürcsölgették a koktéljukat.
-Második kör?-pattant fel Grace. Kérdésére mindenki egyöntetűen bólintott.-Ro, Bridget, segítetek?-fordult a másik két lány felé, akik miután elfogyasztották a poharuk tartalmát segítőkészen felálltak, és együtt elmentek az újabb adagért.
-I-I follow, I follow you, deep sea baby, I follow you!-énekelte Harry a fejét hátravetve, csukott szemmel, és két kezével az asztalon ütötte a ritmust. Nevetve néztem, ahogyan Harry egyre jobban kezd az alkohol hatása alá kerülni, Louis pedig az asztalon hagyott poharakból épített várat. Mindenki kezdett feloldódni, a hangulat közvetlenebb lett, egyszerre nevettünk fel, amikor a pohárvár összedőlt.
-Minden rendben?-hallottam meg rekedtes hangját a fülemben.
-Persze.-bólintottam, bár azért még egy kicsit feszélyezve éreztem magam. Valamiért nem sok kedvem volt most itt ülni. Ahogy körbenéztem, láttam, hogy egyedül csak én ülök faarccal, mások már kipirultak a nevetéstől, és a szesztől. Niall szorosabban átkarolt, és egy lágy csókot adott a tarkómra.
-Lazulj el.-suttogta a fülembe.-Érezd jól magad, Lizzie.-folytatta.
-Itt vagyunk!-kiáltotta el magát Rachel, és elénk csúsztatta az újabb adagot. Gondolkodás nélkül ittam bele az erős italba, éreztem, ahogyan  a fejem elnehezedik, a testem pedig felforrósodik. Kezdtem átadni magam az alkoholnak. A körülöttem levők seperc alatt kiürítették a saját poharukat, majd folytatódott az eszetlen röhögés. A zene ütemére mozgolódtunk a helyünkön, és időnként beleénekeltünk a dalszövegbe. Ekkor hirtelen felcsendült Christina Aguilerától az egyik kedvenc számom, a Your Body. Akaratlanul is elkezdtem ficánkolni, a lában ütemre dobogott, és dúdolva dőlöngéltem. Ekkor hirtelen Louis felpattant.
-Emberek! Ha már nem ihatok, akkor legalább had táncoljak egy jót!-üvöltötte.-Ki tart velem?-emelte a magasba a kezét, megnyilvánulását pedig hangos taps és füttyögés követte. A többiek hamar felpattantak, majd elvegyültek a tömeg között.
-Kaphatok egy táncot?-suttogta Niall a fülembe, miközben még mindig az ölében ültem.
-Talán.-vettem egy mély levegőt, majd felálltam Niall öléből, és hagytam, hogy a kezemet fogva a sokaságba vezessen. Átfurakodtunk a táncoló embertömegen, majd megálltunk egymással szemben. Niall mosolyogva fürkészte az arcom, türelmesen várt. Próbáltam tartani vele a szemkontaktust, ám két pohár koktél után ez elég bonyolult feladatnak tűnt. A lábam a padlóba gyökerezett, teljesen mozgásképtelenné váltam. Nehezen lélegeztem, nem tudom, hogy a füsttel telt levegőtől, vagy a tudattól, hogy táncolni fogok. A zene magas decibelen üvöltött körülöttem, ám mindezt csak tompa zajként észleltem. Kétségbeesetten néztem újra az előttem álló fiú mélykék szempárjába. Nem tudtam, mi legyen a következő lépés. Hirtelen Niall megragadta a karom, és egy határozott mozdulattal magához rántott. Hátam a mellkasának ütközött, ahogy megfordított, azonnal megéreztem heves szívdobogását, és forró leheletét a nyakamon. Egy ujját végighúzta meztelen karomon, érintése nyomán pedig zsibbadni kezdett a végtagom. Kezei megállapodtak a csípőmön, majd még közelebb vont magához. Ajkai a fülemet érintették, mire egy sóhaj szakadt fel a tokromból.
-Táncolj.-súgta, és bár körülöttünk hangzavar volt, tisztán értettem, mit mond. Mély levegőt vettem, és lassan fújtam ki. Lehunyt szemmel ringatni kezdtem a csípőm a zene ütemére. Niall érintései egyre csak felszabadítottak, intenzívebb mozgásra késztettek. A szívem egy ritmusra dobogott a zenével, a fejem kiürült, a gondolataim tovaszálltak. Fokozatosan szabadultam fel, nem görcsöltem semmin, egyszerűen csak élveztem a táncot Niallel, aki folyamatosan nekem dörgölődött, kezei pedig bejárták testem különböző pontjait. Mosolyra késztetett, amikor a nyakamhoz hajolva énekelte a Your Body refrénjét. Beleborzongtam minden egyes csókjába, amit a bőrömön hagyott. Szám számot követett, mi pedig kifulladásig buliztunk. Hirtelen a zene elhalkult, és a DJ rekedtes hangon kiabált a mikrofonba.
-Rendben, tehát a következő párosunk pedig Rachel és Lizzie!-olvasott fel egy kis papírt, majd a fejét kapkodta a tánctéren.-Gyertek lányok a színpadra!-kiáltotta, mire a tőlünk nem messze levő Rachelék felsikítottak, majd forogni kezdtek. Tekintetük megállapodott rajtam, és Rachel megindult felém. Lesokkolva néztem Niallre, akinek szintén értetlenül nézett.
-Niall, mi ez?-kérdeztem dühösen, mert már többen is engem bámultak.
-Fogalmam sincs, Lizzie.-rázta a fejét bizonytalanul.
-Gyere Lizzie!-nyújtotta felém a kezét Rachel, biztatóan mosolyogva. Vadul dobogó szívvel néztem Niallt, de csak egy pár pillanatig, mert Rachel megfogta a karom, és maga után vonszolt, egészen a táncos színpadig. Szó szerint fellöktek a színpad tetejére, mire az emberek tapsolni kezdtek biztatásképp. Teljesen zavarban voltam, szinte fulladoztam, nem kaptam levegőt. Lenéztem a lent állókra, akik vadul vigyorogva bámultak vissza. Riadtan kerestem egy valakit, akit pillanatokkal később megtaláltam, zaklatottan tört utat a tömegben, majd pontosan a színpad előtt állt meg. Szívem a torkomban dobogott, legszívesebben sírni támadt volna kedvem, vagy lerohanni onnan, de nem tehettem, ugyanis felcsendült az All Around The World remixelt változata, és az előttem levő képernyőn megjelent az animált figura, mellette pedig a nyilak. Rachelre néztem, aki az utolsó pillanatban lerúgta a cipőjét, és mezítláb állt neki a táncnak. Egy futó pillantást vetett csak rám, ami nem biztató volt, se nem kedves, sokkal inkább kárörvendő. Hetykén rám kacsintott, majd elkezdte követni a felvillanó fényeket a talpa alatt, és utánozni a figura mozdulatait. Ledermedve álltam ott, a fények türelmetlenül villogtak a lábam alatt, és a képernyőn a figura egymagában táncolgatott. Tekintetemmel megtaláltam a barátaimat, akik hevesen integettek, és artikuláltak, hogy "Táncoljak már!". Az információk nehezen jutottak el a tudatomig, Rachelre néztem, aki vadul mosolyogva, átéléssel mozgott, hatalmas előnyben velem szemben. Akár egy villámcsapás, olyan gyorsasággal hasított belém a tudat, hogy el kell kezdenem táncolni, máskülönben lebőgök mindenki előtt. Minden erőmet összeszedve koncentráltam az ugráló emberkére, és a fényekre, és megpróbáltam elkapni a ritmust. Az első lépést természetesen elvétettem. Hiába figyeltem a mozdulatokra, nem bírtam visszaadni ugyanazt. Végül beleuntam. Átadtam magam a zenének, nem törődtem a lábam alatt a fényekkel, egyszerűen csak éreztem az ütemet, hagytam, hogy a ritmus vezessen. Minden porcikámat átjárta az az örömmel teli érzés, amit mindig s éreztem, ha  táncoltam. Ez most sem volt másképp. Miután sikerült ráhangolódnom Justin Bieberre, valahogy a mozdulatok ösztönösen követték egymást, nem problémáztam a fények eltalálásával, a lábaim maguktól lépkedtek. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy jól szórakozok, az adrenalin szinten az egekbe szökött, és a lent álló emberek egy ütemre tapsolva néztek rám. A kezdeti feszültségnek és félelemnek semmi nyoma sem volt, teljesen felszabadultam. Addig a pár percig újra a régi szenvedélyemnek éltem... Kíváncsian Rachelre néztem, aki viszont fáradtan dobálta magát így a szám végére. A zene elhalkult, és a tömeg üdvrivalgásban tört ki, sokan fütyültek, és torkuk szakadtából ordítottak. Zavartan forgolódtam, még mindig hatás alatt voltam. A DJ belenevetett a mikrofonba.
-Ügyesek voltatok lányok, mindketten!-bólintott felénk.-A győztes pedig...Lizzie! Gratulálok!-harsant fel a DJ, én pedig még jobban elvörösödtem.-Gyere, és kérj egy számot! A következő dal a tiéd!-intett felém. Igazából percekig csak vigyorogtam, és próbáltam feldolgozni a tényt, miszerint ismét táncoltam, ráadásul eberek előtt. És nyertem. A színpad széléhez botorkáltam, ahol Niall várt rám fülig érő mosollyal, és nyújtotta a kezét, hogy lesegítsen onnan. Gondolkodás nélkül, lendületből a nyakába ugrottam, úgy, hogy szegény majdnem hátraesett. Remegő kezekkel szorítottam őt magamhoz, valami földöntúli boldogság árasztott el.
-Eszméletlen voltál.-mondta nevetve.-Nem tudom, mitől féltél.-rázta meg a fejét.
-É-én nem tudom.-hebegtem.-Most megyek, öhm... számot kérek.-mutattam a pulthoz, majd Niall bólintott, és sarkon fordult. Nagy szenvedések árán végre odajutottam, és azt a számot kértem, ami egyből eszembe jutott.
-One Direction - She's not afraid.-kiáltottam a fülébe, majd miután bólintott, átmentem az italpulthoz, hogy felfrissítsem kicsit magam. Felugrottam az egyik forgó bárszékre, és a csaposra néztem.
-Á, maga a táncoslábú kisasszony személyesen?-vigyorgott rám.-Egy körre a vendégem.-kacsintott rám a fiatal srác, mire zavaromban elpirultam, és mielőtt még megszólalhattam volna, valaki megelőzött.
-Itt pedig maga az énekestorkú fiú, a táncoslábú kisasszony barátja. Én fizetek, két whiskeyt!-oltotta le a csapost Niall, majd felém fordult, és egy puszit adott az arcomra. A srác fintorogva törölte le a pultot, egy szúrós pillantást vetve Niallre. Nevetve néztem a szőkeségre.
-Hogy lehet az, hogy te mindig azonnal feltűnsz, ha valaki bókol nekem?-kérdeztem mosolyogva.
-Mert jogom van hozzá, hogy leüssem őket, még mielőtt komolyabban belemerülnének a bókolásba.-válaszolt egyszerűen, mire elnevettem magam. Lehúztuk a két whiskeyt, amikor is felcsendült a kért számom diszkósított változatban. Niall nagyra nyílt szemekkel nézett rám, mire megvontam a vállam.
-Na, jössz táncolni?-csúsztam le a székről, majd a kezét megfogva beráncigáltam a parkettre.
-Hihetetlen vagy.-közölte.
-Tudom.-jelentettem ki, mire mindketten felnevettünk.
A hangulat a tetőfokára hágott, mindenki táncolt, ivott, jól szórakozott, Niallel ismét kifulladásig csápoltunk. A többiek szintén jól érezték magukat, Eleanor és Louis a tömeg közepén ugráltak, bár Louisnak nem szabadott volna innia, azért mégis lecsúszott egy-két feles, amiért Liam szörnyen kiakadt rá, de Rickie lenyugtatta, így ők is jól elvoltak, egészen addig, amíg Louis egy vodkás pohárral nem tűnt fel újra. Rachelék Harry társaságában buliztak, és ha jól láttam Harry többször is megérintette Rachelt. Rachel vigyorogva táncolt Harry előtt, aki végül magához rántotta, és ha jól láttam, akkor... megcsókolta. Eltátott szájjal néztem rájuk, és Niallt bökdöstem, hogy ő is szemtanúja legyen. A reakciója körülbelül ugyanaz volt mint nekem, meglepődve meredt rájuk,végül elismerően bólintott, és visszafordult hozzám. Az órák egyre gyorsabban teltek, legközelebb Niall és Rickie mentek fel a színpadra megmutatni, mit tudnak. Mi lentről biztattuk őket, és rengeteget nevettünk rajtuk, főleg akkor, amikor Niall megelégelte, hogy folyton elrontja a lépéseket, és ahelyett, hogy idétlenül ugrált volna tovább, ír-táncolni kezdett, ami osztatlan sikert aratott. A végére Rickie is elhülyéskedte az egészet, és a DJ úgy döntött, hogy közösen válasszanak egy számot.
Éppen a pultnál ültünk, és egy újabb kört rendeltünk, amikor Harry jelent meg előttünk.
-Figyeljetek, mi leléptünk Rachellel, majd jöttök.-hadarta.
-Rendben, akkor majd találkozunk.-bólintott Niall visszafojtott mosollyal.
-Oké, jó bulizást.-köszönt el Harry, majd megfordult, fél kézzel átölelte Rachelt, és a kijárat felé igyekeztek. Niallel sejtelmesen néztünk össze, nem kellett megszólalnunk, tudtuk, mire gondol a másik. Harry és Rachel...érdekes. Hát, majd meglátjuk mi fog ebből kisülni.